Szerettem volna, ha a blogon olyan bejegyzések is megjelennek, ami a témakörön kívül szorosabban is összefűződnek. A szeretetnyelvekről már régóta tervezek szót ejteni, mert rendkívül fontosnak tartom őket, és most az időzítést is tökéletesnek gondolom. A karantén sok kapcsolatot nehézségekkel tarkított, a távolság vagy épp a folyamatos bezártság folytán. Az élet azonban lassan újraindul, felvesszük a kapcsolatot rég nem látott társainkkal és egy új életmódba zökkenünk mindig mellettünk lépegető szeretteinkkel.
Önmagunk és mások megértése
Gary Chapman 5 szeretetnyelvével még a gimnáziumi éveim alatt ismerkedtem meg. A módszer lényege, hogy egy kérdőív segítségével felfedezhetjük, mik számunkra az igazán fontos értékek, amiket társas kapcsolatainkban keresünk, valamint milyen módon érdemes érintkezni szeretteinkkel, hogy éreztessük, valóban számítanak nekünk. A minőségi idő, az érintés, az ajándékok, az elismerő szavak és a szívességek nyelve mindannyiunk szótárában ott lakozik, legfeljebb egyik dialektust jobban beszéljük, mint a másikat. Azonban nemcsak az a fontos, hogy beszéljük a saját szeretetnyelvünket, de értsük is a másikét.
A módszerre sokan úgy tekintenek, egy önismereti technika, ami segít feltérképezni a szükségleteinket és azokat az értékeket, amiket társas kapcsolatainkban keresünk. Ez segít abban, hogy olyan partnereket válasszunk magunk mellé, akik megértenek és akikkel egy húron pendülünk.
Azonban nem lehet mindenkinek hátat fordítani, aki nem a mi szavainkat beszéli, és nemcsak örökéletű, mély kapcsolatokat létesítünk. Ott vannak az osztály- és szaktársaink, kollégáink, főnökeink, szomszédaink, távoli rokonok, régi ismerősök. Egymás megértéséhez feltétlenül szükség van szeretetnyelveink feltérképezéséhez.
A sorozat öt részből, az öt szeretetnyelvből áll majd, ami egyenként mutatja be azokat Gary Chapman Az 5 szeretetnyelv titka fiataloknak című könyve és személyes tapasztalataim, meglátásaim alapján.
Az érintések
A minőségi idő szeretetnyelve után térjünk rá az érintések dialektusára! A Chapman-könyvben olvasottak szerint jelentősége van annak, hogy milyen közegben nevelkedünk, szocializálódunk, mi több, még a nemünk is hozzájárulhat ahhoz, hogy milyen szeretetnyelvet tartunk a legfontosabbnak. Azok a családok, akik nagy tiszteletben tartják a magánszférát, a saját kis buborékukat, másképp fejezik ki az érzéseiket szeretteik iránt, mint azok a rokonok, akik lépten-nyomon megérintik, ölelgetik egymást. Továbbá elvileg a férfiak nagy része az érintések révén érzékeli, hogy partnere őszinte emóciókkal fordul felé. Ezek a különbségek teljesen helyénvalók. Mindig érdemes azonban tiszteletben tartani a másik szükségleteit az érintéseket illetően.
Az érintések fontos és szeretetteljes gesztusok a másik felé, ám azoknak van helye, ideje és megfelelő módja is.
Az utcán, a buszon még talán van helye a csóknak, de egy iskolai intézményben a tanárok előtt, egy hivatalban ügyintézés közben vagy mondjuk a templomban egy szertartáson más kevésbé. Egy anyai ölelés igazán támogató lehet a megpróbáltatások során, otthon lefekvés vagy egy nyári táborba való indulás előtt, de a magányra, pihenésre vágyó vagy épp dühöngő kamasz falra fog tőle mászni.
Az érintésnek ezerféle módja van, talán több is, mint amennyire elsőre gondolnánk, így érdemes azokat variálni. Az oktatók előtt nem lehet egymásba gabalyodni, de egy kézszorítással kifejezhető a másik felé irányuló támogatásunk. A dühöngő kamasz talán nem vágyik ölelgetésre, de a vállán való végigsimítással egyszerűen tudtára adható, hogy mellette állunk, amikor csak szüksége van ránk. Ezt a három dolgot tehát (hely, idő, mód) az érintések esetében különösen szem előtt kell tartani, hogy az biztosan elnyerje méltó funkcióját.
(Ne) Érints! – A nyelv prioritásai
Az érintések szeretetnyelve kevésbé fókuszál a nyelvi kifejeződésre tekintve, hogy ennek pont az a lényege, hogy szavak nélkül, mindössze a fizikai gesztusok révén éreztessük a másikkal az érzéseinket. Azok számára, akik ezt a nyelvet beszélik sokkal többet jelent egy ölelés, egy simítás, egy kézszorítás vagy egy puszi bármilyen szónál.
Sokan úgy vélekednek, a szavak túl üresek az őszinte érzések kifejezésére, így tettekre van szükség. Ez majd a szívességek szeretetnyelvénél lesz különösen érdekes és helytálló, de az érintések terepén is jól értelmezhető. Ez is egy fajta “tett”, ami kevésbé a nagyívű cselekedeteken, sokkal inkább az intim pillanatokon alapszik.
Az érintések nyelve azonban sokszor félreérthető, sőt tolakodó is lehet. Különösen akkor, ha a partnerünk (magából kiindulva) ezekkel az érzésekkel közeledik hozzánk, amikor mi egyértelműen nem ebből érezzük a másik szeretetét. Ilyenkor feszültséget, zavart élhetünk meg, de esetleg ijedtséget és félelmet is. Ez esetben a szavaknak azonban nagy ereje van, hiszen könnyedén verbalizálhatjuk ezeket az érzéseket és a partnerünk tudtára adhatjuk, hogy zavarban vagyunk a közeledésétől.
Érintéssel szólni – A beszélgetés
Az érintés szeretetnyelvén beszélők nem csak a fizikális gesztusokat, de a közelséget is élvezik. Így társalgásaink során érdemes kényelmes, de azért nem túl távoli helyen elhelyezkednünk. Gondolatainkat, érzéseinket hagyjuk az érintéseinkben manifesztálódni.
Ha támogatni szeretnénk a másikat, szorítsuk meg a kezét, finoman veregessük meg a hátát, a vállát, ha együtt érzünk vele érintsük meg a karját, ha búcsúzunk öleljük meg és így tovább!
Elengedhetetlennek tartom azonban a kreativitást. A példák szintjén az ölelés-simogatás-puszi triumvirátus könnyen érthető és magunkba építhető, de valójában ennél sokkal ötletesebbnek érdemes lennünk. Mindenkinek van legalább egy pontja, ahol igazán szereti, ha megérintik, továbbá egy módja is. Ez előbb-utóbb kiderül a kapcsolataink alakulása során, csak figyelmesnek kell lennünk.
Túl erős – A viták szépsége
A fizikális érintések nemcsak kellemesek, sokatmondóak és intimek lehetnek, de olykor durvák, fájdalmasak is, akár tudatos, akár nem. Az érintések nyelvét beszélők számára különösen rosszul esik, ha durván mozdulunk feléjük, ellökjük, eltoljuk magunktól őket. Ez felér egy trágár kifejezéssel, amivel melegebb éghajlatra küldjük őket. Ha magányra, térre vágyunk azt érdemes verbalizálni, mintsem a gesztusok révén kifejezni azt, hiszen ilyenkor gyakran félrecsúszik az üzenet és veszekedést szül.
A viták rendezésénél azonban nagy szerepe lehet a finom érintéseknek, amellyel a békülésünket fejezhetjük ki. Ebben az esetben egy ölelés többet ér egy “sajnálomnál”, ha bár ez utóbbit sem érdemes elfelejteni közölni a másikkal. :)
Mit tarts észben?
Jelentősége van annak, hogy milyen közegben nevelkedünk, szocializálódunk, de még a nemünk is hozzájárulhat ahhoz, hogy milyen szeretetnyelvet tartunk a legfontosabbnak
Érdemes tiszteletben tartani a másik szükségleteit az érintéseket illetően
Van megfelelő helye, ideje és módja
Az érintések kifejezésére számtalan lehetőségünk van, érdemes azokat variálni, kreatívnak lenni
Az érintések mellett a közelség is fontos
Kevésbé a nagyívű cselekedeteken, sokkal inkább az intim pillanatokon alapszik
Mindenkinek van legalább egy pontja, ahol igazán szereti, ha megérintik
Sokszor félreérthető, tolakodó is lehet, ezt érdemes verbalizálni
Vitáknál a negatív érzelmeket inkább verbalizáljuk
Békülésnél fontos a fizikai érintés
Remélem, némiképp tudtam segíteni, magatokra vagy szeretteitekre ismertetek. Bátran ajánlom Chapman könyveit, gyorsan átrágható, egyszerű olvasmányok, viszont amit nyújtanak, azok magabiztosan alkalmazhatók és kamatoztathatók a kapcsolatok nyílt vizén. Hamarosan pedig továbblépünk a következő szeretetnyelvre, a szívességek dialekturásra.
Addig is vigyázzatok magatokra és próbálgassátok a szeretnyelveiteket!
Panni
Comments